írta: dr. Rácz József, 2020.05.06.
Hogyan lehet a kijárási korlátozási zónából kijutni? Mik azok az alapos indokok, ami alapján valaki felkeresheti a nyaralóját, de el is hagyhatja azt? A sajtóhírek alapján a budapestiek és pest megyeiek nem látogathatják a balatoni nyaralóikat. Ennek néztünk utána, hogy a jogszabályok rendelkezései alapján ez mennyire igaz. Minden a jogszabályok értelmezéstől függ!
Előző cikkemben bemutattam, hogy ma Magyarországon két zóna létezik, Budapesten és Pest megyében a kijárási korlátozás alá eső zóna, ahol továbbra is hatályosak a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezései, míg az ország többi területére vonatkozó szabályokat a 168/2020. (IV.30.) Korm. rendelet szabályozza.
Most azokat a szabályokat nézzük meg, ami alapján a kijárási korlátozási zónában ténylegesen, életvitelszerűen lakók elhagyhatják ezt a zónát. A már hivatkozott rendeletek alapján a zóna elhagyásához a már hivatkozott 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott az alapos indokok szükségesek.
Mivel a nyaraló felkeresése nyaralási céllal nem szerepel a 4.§-ban, így a nyaralót csak akkor lehet felkeresni, ha azt a 4. §-ban felsorolt indokok közül legalább 1 megalapozza. A 4. § összesen 21 alapos indokot sorol fel a lakóhely elhagyására. Bár a rendelet nem szabályozza az ezen okok miatti lakóhely elhagyás időtartamát és távolságát is, azért a félreértések és a felesleges bírságok elkerülése érdekében kerüljük a túl kreatív megoldásokat, mint például azt az alapos indokot, hogy leugrottam a Balatonra tankolni (a tankolás az l) pont szerinti alapos indok), de ha már itt vagyok, akkor maradok a hétvégére strandolni. Elvileg a kijárási tilalmi zóna alapos indokkal történő elhagyásával megszűnnek azok a rendelkezések, amik a zónára vonatkoznak, hiszen a Velencei tó és a Balaton partján ezek nincsenek érvényben, azaz a személyi hatály hiányában ott mindenki szabadon mozoghat, de a hatóságok nem biztos, hogy osztják ezt a jogértelmezést. Ez látható a kormányszóvivő nyilatkozataiból is.
Ugyanakkor a nyaralóhoz általában kapcsolódnak olyan alapos érdekek, amik már megalapozzák az alapos indokkal történő lakóhely elhagyást és a nyaralóban tartózkodást. A teljesség igénye nélkül az alábbiak megalapozottan tekinthetőek alapos indoknak:
- A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás. A nyaralók körül mindig vannak indokolt teendők (építés, renoválás, karbantartás, kert rendben tartása), amik nem halaszthatóak, így ezek alapos indokként szolgálhatnak.
- A 4. § (1) bekezdés d) pontja szerint az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés. Sokan valamilyen sporttevékenységükhöz vásárolnak nyaralót. Példaként említem a vízi sportokat, vagy a horgászatot, vadászatot, amik alapvetően egyesületi formában szerveződnek és a nyaraló tulajdonosa tagja ilyen egyesületnek, így a sportolás jogán. alapos indoka van arra, hogy a kijárási tilalmi zónát elhagyja.
Összefoglalva megállapítható, hogy nincsen olyan jogi norma jelenleg hatályban, ami megtiltja azt, hogy a budapestiek és pest megyeiek ne hagyhassák el a kijárási korlátozás alá eső zónát, ha arra megvan az alapos indokuk. Nincsen olyan jogi norma sem, hogy ha valakinek vidéken van nyaralója, azt nem választhatja tartózkodási helynek, és ha ez a tényleges tartózkodási helye, akkor a vidékre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá, függetlenül a lakcímkártyától. Ugyanakkor a lakcím a nyaralóba is bejelenthető.
